Reneszánszukat élik az ólomsínbe befogott üveglapok. Amíg fénykorukban középületek ablakait fedték, addig ma inkább dísztárgyak, bár létezik ablakba való hőszigetelt változatuk is.

Az ólomüveget és a Tiffanyt sokan szinonimaként használják, és nem is nagyon tévednek, bár ólomüvegnek inkább az ablakokat, míg Tiffanynak inkább a dísztárgyakat szokás nevezni. Akár több száz éves ólomüveg ablakok láthatók ma is templomokban, kastélyokban, bár idehaza sokaknak Róth Miksa jut eszükbe az ólomüveg ablakról.

Róth az 1885-ben nyitott üvegfestő műhelyében a színes üvegablak-festészet középkori szellemét ébresztette fel. A historizmus és a szecesszió mestere volt. Munkái megtalálhatók - egyebek mellett - az Országházban, a Szent István-bazilikában, a Magyar Nemzeti Bankban, a Zeneakadémián, de a debreceni és a pécsi tudományegyetemek auláiban is. Elvétve a valaha elegáns fővárosi bérházak lépcsőházaiban is feltűnik még Róth-féle ólomüveg ablak.

Louis Comfort Tiffany 1893-ban Chicagóban mutatta be
az opaleszcens nevű üveget, amely áttetsző hatást keltett. Az ólomüveg alkotások közül talán a leginkább elterjedt lakásdíszek a Tiffany-lámpák, amelyek meleg fényükkel sajátos hangulatot keltenek az otthonokban. Emellett dísztárgyként ólomüveg képek és térelválasztók találhatók még nagyobb számban a mai lakásokban.

Az ólomüveg apró üvegdarabokból áll, amelyeket ólomsínbe fognak. Az üveg és az ólom között kötőanyag található, ami tökéletesen kitölti a legapróbb réseket is. Az ólomüveg ablaknál a törés veszélye is minimális, így lehetséges, hogy több száz éves templomok, kastélyok ablakaiban ma is gyönyörködhetünk. Ma már a nagyobb felületű ablakokat acélozott ólomsínbe építik, így megelőzhető a "kihasasodás". A mai technika lehetővé teszi hőszigetelő ólomüveg ablakok készítését is. A mai mesterek két technológiát használnak az ólomüveg elkészítéséhez. Az egyik a hagyományos, a másik a fóliás.

A régies, ódon üvegek a középkori üvegek utánzásaként készülnek, kézi fúvásos módszerrel. A még folyékony üveget fúvócsővel henger alakúra formázzák, majd szétrepesztik, visszamelegítéskor pedig síkfelületűvé "vasalják" (így mintegy három milliméter vastagságú, egyenetlen felületűvé válik). Színezésük még az olvadék anyagában történik, ezért tónusdifferenciák alakulnak ki, ami üvegfestésnél az árnyalatok miatt jön jól. Különlegességük a bennük maradó különféle nagyságú hólyagok, huzalok, zárványok, amelyek minden más fajta üvegtől megkülönbözteti ezeket. Felhasználási területük: ablakok, üvegképek, rusztikus lámpaernyők, üvegkompozíciók készítése.

Az eredeti katedrálüveg öntéssel, kézi hengereléssel készül, gyakran az antik üveg olvadékából, ezért egyik oldala sima, a másik különféle struktúrájú, egyes termékek antik hatást adó buborékokat is tartalmaznak. Felületének a motívumai nem ismétlődnek szabályosan. Felhasználási területük: ajtók, térelválasztók, ablakok. Mivel a fény ezen az üvegen csak áttetszik, a motívum és képstruktúra hangsúlyozottabb, ezért alkalmas modern tervezésű világítótestek készítésére is.

Az opaleszcens üveg különlegessége, hogy alig átlátszó, de mégis fényáteresztő. Kézi megmunkálással, öntéssel és hengereléssel készül. Az alapszín mindig opál, fehér vagy rózsaszínű, megjelenésében lehet márványos struktúrájú, kifutó vagy egymásba futó színmezős, számtalan közbenső színtónusú vagy csík formájú színképet adó. Lehetetlen ebből az üvegből egyenletes színhatást előállítani.

A régi üvegek utánzatai között vannak márványos hatású koloreszcens nevű termékek is, de leggyakoribbak az automata gépen gyártott 3-4 milliméter vastag hengerelt termékek, amelyek azonban csak alapanyagnak tekinthetők. Ezeket ugyanis rézfóliával fedik, a színválaszték gyáranként 6-8-féle. Bár az avatott szem egyből felismeri a modern technikát, előnyük az olcsóságuk.

Léteznek még gépi húzott antik üvegek is, amelyek az eredeti antik üveget utánozzák, de hiányoznak belőlük a hólyagok, és a huzalok utánzata is szabályos. Bár ezek sem "eredetiek" - már ami a gyártás technológiáját illeti -, de gyakran kombinálják őket eredeti antik üveggel.

A mai gyártók, illetve forgalmazók termékei között nagy az árkülönbség. Ez egyrészt az üveg - bemutatott - jellege miatt van, másrészt a dísztárgy mérete sem közömbös. Tiffany-lámpát például vásárolhatunk 30 és 300 ezer forintért is. A piacon kínált térelválasztók 65 ezer forinttól indulnak, de egy négyzetméternyi hőszigetelt ólomüveg ablakbetét vásárlása nehezen úszható meg 120 ezer forint alatt.




Forrás: http://nol.hu/budapest/cikk/468253

Üvegfestés klub, V.G.Beáta feltöltése