Az üvegművesség technikai eljárásait ismertető könyv útmutatásainak középpontjában az üvegfestészet áll. Theophilus ezt tulajdonképpen festészeti eljárásként ismerteti, s a festészet tökéletesebb területének tekinti. A könyv bevezetőjének tanúsága szerint a fényáteresztő képesség, a ragyogás teszi tökéletesebbé, magasabb rendűvé az üvegfestményt a táblaképnél, miniatúránál vagy faliképnél, amelyekben az aranyozás jelenti ugyanennek a képességnek megközelítését.

Az üvegfestészet valamennyi technikai eljárása azt a célt szolgálja, hogy a kép a hagyományos technikai eljárásnak megfelelő látványt nyújtson. A táblaképfestészet színskálájának megfelelően igyekszik megszabni az alapszíneket és kijelölni a lokális árnyalat-fokozatokat. Ugyanerre a célra szolgál a hatás optikai korrekciója. Viollet-le-Duc ismerte fel, hogy az üvegfestményre felvitt sötét színű ornamentika elsődleges célja az, hogy a különböző sugárzóképességű színfoltokat elhatárolja, és elhárítsa a kontúrok látszólagos torzulását és a színek egymásba mosódását. A 21. fejezet szövege igazolja Viollet-le-Duc magyarázatát, hiszen ez éppen a sugárzó, világos színű táblákon írja elő alkalmazását. Ugyanott a színösszeállítás előírásai a kiegészítő színek sajátosságainak alapos ismeretéről és igen gazdag tapasztalatokról tanúskodnak. Olyan elvek fogalmazódnak meg Theophilus művében, melyek alkalmazásának egykorú emlékei közül csak töredékeket ismerünk, annál gazdagabban jelentkeznek azonban az üvegfestészet XII–XIII. századi virágkorának emlékein.

17. fejezet. Az üvegablakok készítése. Ha üvegablakot akarsz csinálni, készíts magadnak először egy sima fatáblát, olyan hosszúságút és szélességűt, hogy ugyanazt az ablakot kétszer rá tudd tenni, majd krétát véve, vakarj le belőle késsel az egész táblára, hintsd be mindenütt vízzel, és egy ronggyal dörzsöld el az egészet. Amikor megszáradt, vedd egy ablak hosszának és szélességének mértékét, rajzold rá a táblára körző és vonalzó segítségével, ólommal vagy ónnal. Ha azt akarod, hogy szegélydísz legyen rajta, húzd meg azt tetszésed szerinti rajzzal olyan szélességben, amint jónak látod. Amikor ezt megtetted, rajzolj annyi képet, amennyit akarsz, először ólommal vagy ónnal, majd égetett okkerral vagy feketével, gondosan húzva meg minden vonalat. Erre akkor lesz szükséged, amikor majd fested az ablakot, hogy a tábla szerint egyesíthesd az árnyékokat és a fényeket. Majd amikor elrendezted a ruhák változatosságát, jegyezd fel mindegyiknek a színét a maga helyén, és kezdőbetűjével jelöld meg a színét minden másnak is, amit festeni akarsz.

Ezután végy egy ólomedénykét, tegyél bele vízzel elkevert krétát, és csinálj magadnak két vagy három kis ecsetet szőrből, mégpedig menyét, evet, mókus vagy macska farkából vagy szamársörényből. Ezután fogj egy darabot az üvegből, amilyen fajtájút csak akarsz, s ez mindenfelől nagyobb legyen annál a felületnél, amelyre elhelyezed. Az üveget helyére illesztve, figyeld meg rajta keresztül a táblán levő körvonalakat, ezek nyomán csak a körvonalakat húzd meg az üvegen krétával. Ha az üveg olyan sűrű lenne, hogy nem tudnád észrevenni rajta keresztül a táblán levő vonalakat, végy fehér üveget, és erre vidd át a vonalakat. Amikor megszáradt, tedd a sűrű üveget a fehérre, emeld őket fény {84} felé: így keresztülnézhetsz rajta, és meghúzhatod a körvonalakat. Ily módon rajzolhatsz ki mindenfajta üveget, akár arcról, kézről, lábakról, szegélydíszről van szó, akár bármilyen helyről, ahová színeket akarsz tenni.

18. fejezet. Az üveg szétvágása. Ezután forrósítsd fel parázson a vágóvasat, mely mindenütt vékony legyen, de a végén vastagabb. Amikor izzani kezd a vastagabb részén, tedd rá az üvegre, amelyet fel akarsz vágni, itt nemsokára megjelenik majd a törés kezdete. Ha pedig az üveg kemény lenne, nedvesítsd meg benyálazott ujjaddal azon a helyen, ahová a vasat fogod tenni. Amikor itt hirtelen megreped, nyomd rá a vasat aszerint, ahogy szét akarod vágni, és a repedés így fog folytatódni. Amikor már mindegyik rész így fel van vágva, fogj egy rúdvasat, amely egy tenyér hosszúságú legyen, mindkét végén meggörbítve. Ennek segítségével egyengess ki minden darabot, és tedd őket egymás mellé, mindegyiket a maga helyére. Az összeállítás után vedd azt a festéket, mellyel az üveget festened kell. Ezt így készítheted.

19. fejezet. Az üvegfestésre szolgáló festék. Végy vékonyra kalapált rezet, hevítsd kis vascsészében, míg egészen szét nem porlik, majd végy zöld üveg- és görög zafírüveg darabkákat, morzsold szét azokat egyenként két porfírlap között, és vegyítsd össze mindhármat, úgy, hogy egyharmada rézpor legyen, harmada zöld és harmada zafírüveg. Nagyon gondosan törd meg őket ugyanazon a porfírkövön borral vagy vizelettel, majd vas- vagy ólomedénybe téve, fesd őket nagyon óvatosan az üvegre a táblán levő vonalak szerint. Ha az üvegre betűket akarsz festeni, fedd be teljesen az illető részeket ezzel a festékkel, és a betűket írd ecsetnyéllel.

20. fejezet. A fény három fokozata az üvegen. Ha már jártas vagy ebben a munkában, a ruhák árnyékait és fényeit is elkészítheted, éppen úgy, amint a festészetben színekkel, mégpedig a következőképpen. Amikor a ruhán megfestetted a vonalakat a fent említett festékkel, kend szét a festéket ecsettel úgy, hogy az üveg átlátszó legyen azon a részen, ahol a festészetben fényt szoktál felrakni. E vonal egyik részén legyen sűrű, másik részén hígabb, a harmadikon még hígabb, olyan gondosan árnyalva, mintha három egymás mellé tett szín látszana. Ezt a sorrendet kell betartani a szemöldök alatt, a szem, az orrlyukak és az áll körül, az ifjak arca körül, a csupasz lábak, kezek és a mezítelen test más részei körül, úgy, hogy a festészet e fajtája a színek gazdagságán alapuljon.

21. fejezet. Az üvegfestmény díszítése. Legyen valamely díszítés is az üvegen: a ruhákon, az ülőalkalmatosságokon és az üres helyeken, ahol zafír, zöld, fehér és világos bíbor van. Amikor megcsináltad az első árnyékokat az ilyen ruhákon, és azok megszáradtak, fedd be a fennmaradó részeket híg festékkel, mely ne legyen olyan sűrű, mint a második árnyék, de olyan világos se, mint a harmadik, hanem a kettő között. A száradás után tégy finom vonásokat az ecset nyelével a már elkészített első árnyékok mellett mindkét oldalról, de úgy, hogy a világos szín első árnyékai és e vonások között láthatóak maradjanak a finom vonások. A fennmaradt részeken pedig csinálj köröket és indákat, közéjük virágokat és leveleket, éppúgy, mint a festett betűk esetében, azokat a mezőket azonban, melyeket a betűk között ki akarsz tölteni, a legfinomabb indákkal fesd ki. Néha a körökbe {85} állatkákat, madárkákat, kis csúszómászókat és ruhátlan alakokat is illeszthetsz. Ily módon készíts felületeket a legvilágosabb fehérből, ezeknek képeit ruházd fel zafírral, zölddel, bíborral és vörössel. A hasonlóan festett zafír- és zöld színű mezőre pedig, és a nem festett vörösre, a legvilágosabb fehérrel készíts ruhákat; e fajta ruháknál nincs ékesebb. A fent említett három színnel fess a szegélydíszeken indákat és leveleket, virágokat és csomókat, olyan sorrendben, mint fent; a színeket használhatod a képmások arcához, a kezekhez és lábakhoz és mindenütt a csupasz testrészekhez, a helyett a festék helyett, melyet az előző könyvben poscnak neveztünk. Sáfrányszín üveget ne igen használj a ruhákhoz, csak a koronákon és azokon a helyeken, ahol a festészetben aranyat alkalmaznánk. Mindezek összeillesztése és kifestése után hevíteni kell az üveget egy kemencében, hogy a színek tartósak legyenek. […]

23. fejezet. Az ablakok összeillesztése és rögzítése. Miután [az öntőforma] elkészült, végy tiszta ónt, tégy hozzá ötödrész ólmot, és önts belőle a fent említett vasba vagy fába annyi vesszőt, amennyit akarsz; ezzel fogod művedet forrasztani. Szerezz negyven darab egyhüvelykes szöget is, melynek egyik vége vékony és kerek legyen, a másik négyszögletes és annyira visszagörbített, hogy középen nyílás támadjon. Ezután fogd a festett és kiégetett üveget, és helyezd sorban a tábla másik felére, ahol nincs rajz. Ezután emeld fel az egyik képmás fejét, foglald körül az ólommal,^[129] és tedd vissza óvatosan a helyére, egy alkalmas kalapáccsal szegezd oda körben három szeggel, hozzáillesztve a mellet, a kart és a többi ruhát. Ha egy részt rögzítettél, erősítsd meg kívülről szegekkel, hogy ne mozduljon el a helyéről. Ekkor vedd a forrasztóvasat, mely hosszú és vékony legyen, a végén viszont vastag és kerek, ennek a kerek résznek a végén ismét vékony és meghajlított, legyen megreszelve és ónnal bevonva, és tedd a tűzbe. Közben fogd az ónvesszőket, kend be őket mindenfelől viasszal, és reszeld meg az ólmot minden olyan felületen, ahol forrasztani akarod. Minden helyen, ahol az ólom két része találkozik, tedd rá az ónt, ragadj forró vasat, és simítsd végig a vassal, míg össze nem forr. Miután összeállítottad a képeket, ily módon rendezd el tetszés szerinti színű alapjukat, és így, részletenként állítsd össze az ablakot. Miután pedig kész az ablak, és egyik oldalán meg van forrasztva, fordítsd a másik oldalára, és hasonlóképpen reszelve és forrasztva, rögzítsd.