Hefter László munkássága több szempontból is különleges helyet foglal el a nemzetközi és magyar üvegfestészetben egyaránt. Jelentős szerepe van abban, hogy az üvegfestészet ma Magyarországon is egy független, szabad művészi kifejezési forma, céllal és saját esztétikai minőséggel. Vonatkozik ez a murális, építészeti, színes, festett, ólmozott üvegablakokra és az autonóm "kabinet" üvegfestményekre is. Nagy szerepe van abban, hogy ez az "örökbecsű" művészet, a mester és tanítvány, a mesterség és művészet összefüggéseiben ismét elterjedt, fejlődő pályára állt, az új kérdésfelvetésekre magas színvonalon válaszokat képes adni, a történeti korok üvegfestményeinek restaurálása és az új művek területén egyaránt.

Ha úgy érzed, hogy az általad készített egyedi alkotások megérettek a próbatételre, kérheted azok szakmai zsűrizését.

A zsűrizés egyfajta megmérettetés, ami presztizst ad alkotásaidnak, illetve bizonyosfajta védelmet is biztosít a másolókkal szemben.
A zsűrizett tárgyak korábban ÁFA-mentességet is élveztek, de ez a kedvezmény nemrég megszűnt.

A zsűrizést Budapesten a Képző és Iparművészeti Lektorátus illetve a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara végzi.

A Képző és Iparművészeti Lektorátus elérhetőségei:

http://www.lektoratus.hu
email: lektoratus@lektoratus.hu
1014 Budapest, Úri utca 54-56.

A biztonságos megélhetésre gondoló szülők már 100—200 évvel ezelőtt is óvták gyermekeiket a művészeti pályáktól. Az anyagi megbecsülés terén ma sincs nagy változás.

Scholtz Endre békéscsabai festőművész elmosolyodott a téma hallatán: „Bizony, egy művésznek illik szegényen meghalni. Vigaszt nyújthat, hogy ezt követően viszont gyorsan emelkedik a művei értéke.”
Teljes cikk: http://www.beol.hu/bekes/kultura/piac-es-kultura-egy-muvesznek-illik-szegenyen-meghalni-285638

Egy kultúra, amely több mint 250 évig hozzáférhetetlen volt, és amelyről voltaképp nem is vett tudomást a világ. A japán kikötőket 1850-ben nyitották meg. A japán művészet iránti európai érdeklődést egy 1862-es londoni kiállítás keltette föl, amelyen Sir Rutherford Alcock japán fametszet- és könyvgyűjteményét mutatta be. Ezt követte az 1867-es Párizsi Világkiállítás, amely a japán képző- és iparművészet mellett Hiroshige és mások által készített száz ukiyoe-metszetet is bemutatott.

Vannak elfeledett, és vannak felejtésre ítélt művészek. Az előbbiek jelentéktelennek bizonyultak az idők távlatában, az utóbbiakat a történelmi változás, a politikai rendszer vagy éppen az ideológia igyekezett kiiktatni a köztudatból. Ők azok, akik szemben álltak az előírt konvenciókkal és alkotókedvük lankadatlan lelkesedésével - olykor csak műtermük számára - hozták létre az idővel dacoló, és a korszellem változásainak ellenálló műveiket.

Több mint egy évtizeddel ezelőtt az örökkévalóságba távozott a selmecbányai születésű Pituk József Viktórián, aki Glatz Oszkár növendékeként a harmincas években indult el sokoldalú művészpályáján.

Ez a nap más mint a többi, ezt te is jól tudod Másként kelt fel reggel a nap és másként járt a hold Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk S ajándékul fogadd el vidám kis dalunk Boldog, boldog, boldog születésnapot Kívánjuk, hogy legyen még sok ilyen szép napod Megint egy évvel öregebb lettél, s bölcsebb is talán Őrizd meg az emlékeid, s légy nagyon vidám Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk S ajándékul fogadd el vidám kis dalunk Boldog, boldog, boldog születésnapot... Tavasz után eljön a nyár és ősz után a tél De minden évben eljön a nap, amikor születtél Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk S ajándékul fogadd el vidám kis dalunk Boldog, boldog, boldog születésnapot...